XYZ: három betű, három eltérő ember?

Eltérő korok, eltérő életterek

Az eltérő generációk közötti különbségek kérdése mára már nem csak az oktatást érinti. Napjainkra a munkaerőpiac számára is megoldandó feladattá vált a generációs különbségek okozta feszültség feloldása.

A pszichológia már régóta vizsgálja a különböző, egymástól jól elkülöníthető korcsoportok viselkedését, életmódját. Mostanra azonban ez már gazdasági kérdés is, hiszen felnőtt az a generáció is, amely tagjai már lényeges eltérést mutatnak az őket megelőző generációktól. Ahhoz, hogy átlássuk a különbségeket, a továbbiakban a generációk jellemzőit és a közöttük lévő különbségeket tekintjük át.

A pszichológia a társadalomban öt generációt ír le. Az első az 1946 és 1964 között születettek csoportja. Ez a „baby boom” generáció, akiknek a mindennapok fő irányát a család, a munka, a vallás hármasa jelölte ki. A társadalmi normák, az erkölcs e hármasra épültek. Erre a korosztályra fokozottan jellemző, hogy a tisztelet alapvetően jár a tekintéllyel és a hatalommal.

A második csoport az 1965 és 1979 között születetteké. Őket már X generációnak nevezi a tudomány, akiknél kevésbé fontos a fenti hármas, továbbá a technika is megjelenik az életükben. Itt még jellemző, hogy eszközként, konzervatív módon tekintenek a technikai újításokra.

Az Y generációnak az 1980 és 1995 között született embereket tekinti a tudomány. Ők már olyan világba születtek, ahol a technikai újítások adottak voltak, de még a korábbi generációt jellemző szocializációs eszközök is jelen voltak. Erre a generációra már kevesebb önállóság, több szülői féltés, óvás jellemző. (Jellemzően ebből a generációból kerültek ki a mai „MAMA HOTEL” lakók.) Ebben a generációban az individuum szerepe felértékelődik, sokkal ambiciózusabbak és hangsúlyosabban megjelenik a jobb élet iránti vágy.

A mai 8-23 éves korosztály pedig a Z generációt alkotja. Őket már a digitális bennszülöttek csoportjának tartja a tudomány. Dr. Tari Annamária pszichológus szerint ez az a generáció, amely számára már az online világ ugyanúgy az élet része, mint az offline.

Őket az alfa generáció követi, akik még most gyerekek. Róluk a tudomány azt mondja, hogy ők lehetnek azok, akik teljesen elhagyják az offline életteret.

De miért fontos ezzel a kérdéssel foglalkozni?

Eddig egy biztos pont volt, ahol ezek a generációk találkozhattak. Ez pedig az iskola. Tanár-diák, diák-diák kapcsolatban. Azzal a kérdéssel, hogy a pedagógia hogyan tudja áthidalni a generációk közti különbséget és ez által hogyan lehet sikeres, kreatív embereket nevelni (mert ez lenne az alapvető feladata az oktatásnak), már régóta kutatott kérdés.

Azonban mára az iskola mellett kialakult egy új kapcsolódási pont is. A munkaerőpiac. Itt viszont sokkal markánsabban megjelenik a különbségek okozta feszültség. A konzervatív, tekintélyelvű irányításban, és a profitorientált cégvezetést jónak tartó X generációs vezetőnek lassan egyre több individualista, ambiciózus és önmagát nem alá-, és fölé rendelő viszonyban, hanem partnerként kezelő Y generációs alkalmazottja lesz. Ennek a két életfelfogás találkozásának pedig számos konfrontáció lehet az eredménye.

Nagyon jól megmutatja a két felfogás közötti különbséget a következő mondat: „nem hagyom, hogy bedaráljon a rendszer”.

Az X generációs cégvezetőnek a piaci értelemben vett bedarálás lesz az első jelentése, míg az Y generációsnak a személyét illető felemésztés jelenik meg első asszociációként. Ez azért van így, mert utóbbi olyan munkahelyen szeretne dolgozni, ahol a cég részének érzi magát, nem pedig eszközének. A felgyorsult világ (gyors információáramlás…stb.) a szakmai célok elérésének idejére is rávetül. Az Y generációs alkalmazott rövidebb idő alatt szeretne felkapaszkodni a ranglétrán (hiszen számára annak a vállalatnak a fejlődése, amely részének tekinti magát, párhuzamos a saját előre haladásával), ami az X generációs vezetőt zavarja (az ő szemszögéből és szakmai múltjába fektetett energiamérlegét tekintve természetes módon).

Ezek csak a legfőbb jellegzetességei a kérdésnek. Megoldás lehet a már korábban idézett Tari Annamária szerint is, ha kölcsönös megértéssel fordul a két generáció egymáshoz, és a közös érdekeket szem előtt tartva dolgoznak együtt. Le kell venni a generációs szemüveget, amennyiben lehet, és cseréljék is ki egymás között egy időre.

Molnár Zoltán

 

Új hozzászólás

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.