Vélemény

Baj van az oktatással

Az iskolákban megkezdődött a második félév. A pedagógusok ellenőrzőbe vésték az előző időszak tanulói teljesítményeit jelző jegyeket, a szülők pedig sűrű fejcsóválások közepette olvasták. Az intézmények vezetői értékelték az eredményeket, és szintén csóválták a fejüket.

Nem történt semmi

Egy hete történt, hogy nem történt semmi. Pedig mozgalmas nap volt. Délelőtt a szolgáltató ügyfélirodáját kerestem fel, mert egy hónapra két számlát küldtek. – Mi vagyok én, Dáriusz? – horkantam fel, így eléggé paprikás hangulatban érkeztem a helyszínre. Nyomom a kilincset. Zárva. Benézek az üvegen. Odabenn nincs fény, nincs mozgás, pedig a nyitvatartási időt 8 – 16 óra között jelölik. Nincs cetli, amin elnézést kérnek. Rángattam a kilincset, rúgtam az ajtót. - Nyissák ki, mert nyitva kellene lenni! – ordítottam, de nem történt semmi.

(Ki)választási menetrend

Tisztelt állampolgárok! Újra választunk. Mint minden negyedik évben, idén is munkásfelvétel van az Országgyűlésben. Szaktudást nem igénylő politikai munkára keresnek százkilencvenkilenc, tizennyolcadik évét betöltött, beszámítható állapotú, magyar állampolgárt. Az álláshelyek versenyeztetésre kerülnek, csak a legtöbb szavazatot elértek kezdhetik meg parlamenti munkájukat.

Rezsicsökkentés, ahogy kevésbé ismerik

A rezsicsökkentések következtében 230-240 milliárd forint maradt a családoknál - nyilatkozta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára.

Boldog a nép. Nagyjaink végre választóikra is gondoltak. A megtakarítástól dagad a pénztárca. A zsebeinkben hagyott pénzzel vethettük be magunkat a karácsonyi vásárforgatagba, wellnesezhettünk a hosszú hétvégeken. Költekezésünk ráadásul növelte a GDP-t is.

Ne szídd, mer megszíjod!

Azt álmodtam, hogy a Csapó utcán sétáltam a tizenhárom éves fiammal. Bevallom őszintén, nem könnyű vele mostanában. Bevallom még őszintébben: baromi nehéz vele mostanában. Ellent mond még annak is, amit kérdezek tőle: - Nem vagy szomjas, kérsz egy üdítőt?

Válasz: - Nem! De! Nem, de mégis, nem! Igen! Nemigen!

Devizahitelesek felelőssége

Csütörtökön Debrecenben tüntettek devizahitelesek. Szerintük a debreceni bíróságok a bankoknak adnak igazat, a pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetek engedték, hogy a bankok uzsorakamatot hajtsanak be.

Jaj, szegény képviselők

Nem vitás, hogy az egykulcsos adózás „söralátétes” módját önmagának találta ki a Fidesz. Ez olyan igaz, mint mondjuk a Thalész-tétel.

Ki a magyar, ki a román?

Nem értem, hogy mitől román futballedző Selymes Tibor. Azt mondja a kormányszolgálati rádió sporthírmondója, hogy Selymes Tibor személyében román szakember fogja irányítani a jövőben az NB I sereghajtóját, a Kaposvárt.

Medúza

Szeretem a medúzákat. Mert ártatlanok. Nem jártak párttaggyűlésre, s azt sem tudják, mi az, hogy mentelmi jog. Jobb híján lebegnek, s nem eszmélkednek az ötven évre titkosított jövőről.

Sportnyelvi pongyolaságok

Nem értem, hogy a sportriporter miért mondja csodálkozva: Lajtosnak kellett védenie.

Női kézilabda-mérkőzés megy a tévében, a Loki derekasan páholja az MTK-Budapestet. Lajtos Nóra jó kapus, nagyszerű sportoló, szeretjük, de nem csodálkozunk rajta, hogy néha bizony védenie kell. Szerencsére nem csak kell neki, hanem véd is. Ha meg nem véd, megbocsátjuk neki, bizony, van az úgy, hogy nem sikerül. Megbocsátjuk, mert szeretjük, tiszteljük.

Olyan jó lenne semmit se’ tudni

új pénztárgép

Jó lenne semmit se tudni arról, amit a Fidesz-kormány csinál, de sajnos, ez elképzelhetetlen. Az átmediatizált-átpolitizált világban - a legnagyobb fájdalmunkra - nem lehet megoldani, hogy ne tudjuk, éppen ki boldogtalanítja a népet köztársasági elnökként, s ki az, aki éppen eladja-elárulja-kifosztja-nyúzza a magyar népet miniszterelnökként. Nagy boldogság lenne nem látni-hallgatni kormányszolgálati tévét, rádiót, maga lenne az elízium, ha azt se tudnánk: eszik vagy isszák a Hír TV-t, az Echo TV-t, amely „műhelyeknek” munkatársai nyilván beszekundáznának egy olyan vizsgán, ahol a sajtószabadság lenne a tétel.

Nem értem a fűnyírókat

 Nem értem a fűnyírókat

A mai reggel is sötét, borongósan indult. A konyhában félálmos reggeli ténykedés: kávé-, teafőzés, reggeli készítés, első gondolatok a napi teendőkről. A rádióból Sebestyén Balázsék ökörködése. Fél hét körül zúgás fojtja az „éter nagyágyúiba” a szót, pedig szívesen hallgattam volna egy reggeli hírösszefoglalót.

Szeretnék nép lenni

Nem értem, miről beszélnek a közvélemény-kutatók, a népszondázók, miről a kormány stb., amikor az hírharangzik, hogy nincs kormányváltó hangulat, a többség elégedett a Fidesz politikájával. Valami hibázik a megrendelt kréta körül. Ha a politikusokra rá lenne kapcsolva a hazugságvizsgáló, amikor beszélnek, üvöltözne a gép. Persze nem hazudnak mindig, csak amikor ébren vannak. Akkor is, csak ha írnak vagy beszélnek.   

Közbiztonság? Közveszély!

Túl vagyunk a szilveszteren is, megkezdődött 2014. Szilveszter éjszakáján volt buli, koncert, petárda, rakéta, durrogtatás. Lőtt boldog-boldogtalan, gyakran saját, de főleg mások testi épségét is veszélyeztetve. Csak az volt a cél, hogy kitűnjön a tömegből, jól érezze magát. Ez utóbbival nincs is nagy baj, ha nem mások kárára történt volna. 

Nemzeti szívás

Amikor hitetlenkedve látnom kellett, hogy a Finesz nem fineszesen, hanem brutális őszinteséggel einstandolta magának a trafikhálózatot, eldöntöttem, hogy képpel sem fordulok egyetlen ilyen sírboltbutik felé. (Mondjuk addig sem volt szenvedélyem a trafikajtó-nyitogatás.)

Oldalak