Tankönyvi hibák

Érthetetlen dolgok

Ha egy politikai irányzat hatalomra jut, első dolgainak egyike az oktatás és az egészségügy szétcincálása. Valami újjal próbálkoznak, amelyről hamar kiderül, rosszabb, mint korábban.

Az új oktatási elképzelésekhez új tankönyveket is rendelnek, amelyek az utóbbi időben kutyafuttában készülnek. Az új kiadványoknak ugyan vannak bírálói, lektorai, azok mégis hemzsegnek a hibáktól. E tankönyvek, munkafüzetek alkalmazói sokat bosszankodnak, gyakran kontár munkának emlegetve a rájuk erőltetett megtanítandókat.

A cikk írója ritka üres félórájában belelapozott néhány frissebb kiadványba. Az érdeklődés hamar szörnyülködésbe csapott át. Néhány blődséget kijegyzetelt.

2015-ös kiadású, általános iskolásoknak készült földraj atlasz Magyarország domborzata térképén, a Zempléni-hegységben, Pálházánál olyan ásványi anyag jele található, mely a jelmagyarázatban nem szerepel. Az országot az átlagnál jobban ismerők tudhatják: Pálháza közelében perlitet bányásznak.

A mai napig akadnak olyan földrajzi feladat- vagy tesztlapok, amelyeken még Szerbia és Montenegro szerepel. 2003 és 2006 között létezett államunióból vált ki Montenegro és tizenegy éve független ország.

7-8. osztályosoknak készült történelem munkafüzet elején a XIV. Lajos idejének eseményeit firtató kérdéskörhöz mellékelt térképvázlaton Osztrák-Magyar Monarchia neve olvasható. A Napkirály 1643 és 1715 között uralkodott (a világon leghosszabb ideg, 72 évig trónoló monarcha volt). Az Osztrák-Magyar Monarchia az 1867-es kiegyezés után alakult.

Szintén ebben a füzetben egy magyar katona fiktív naplójának rövid részlete található: „1943. január 1-jét írunk. Dermesztő hideg van. Megfagyunk! -40 °C-ot mutat a hőmérő. A hadseregünk nagy része odaveszett! Félek! 40 ezer halott és 70 ezer hadifogoly. Remélem, én túlélem”. A kitalált idézet a doni katasztrófára utal, azzal kapcsolatos a feltett két kérdés. Az oroszok azonban 1943. január 12-én támadták meg a doni arcvonalat védő 2. magyar hadsereget.

A katonai alakulat 207 ezer fővel vonult ki a frontra. A sereg maradékát kb. 100 km-re a Dontól nyugatra próbálták összeszedni. Január 22-ig kb. 17 000 olyan katona érkezett be, akinek fegyvere volt, a többiek fegyvertelenül, a legtöbben sebesülten, fagysérülten. Századnál nagyobb szervezett egység nem vonult vissza. Zömük február elejére szállingózott hátra, de még márciusban is érkeztek katonák, voltak, akik majd' 300 km-t gyalogoltak. Március 3-ig 2913 tiszt és 61 116 fő legénység érkezett be. Mintegy 100-120 ezer ember veszett el, de nem 1943. január elseje előtt! A katasztrófát megelőző hídfő harcokban kb. 20 ezer fő a veszteség, hadifogságba pedig alig esett valaki.

A cikkíró itt feladta. Haragudott a szerzőkre. Ahol egy hiba előfordul, több is feltételezhető (már rövid tallózása során is akadt erre példa). A jövő nemzedék tudásáról van szó. Felelősségteljesebben kellene tankönyveket írni.

Somogyi Ferenc

Új hozzászólás

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.