Kiütéses győzelmet aratott a DVSC-SCHAEFFLER női kézilabdacsapata a szezon első felének utolsó bajnokiján.
Bár sokáig úgy tűnt, nehéz és szoros csatában vezet út a pontokhoz, ám Triffa Ági ihletett formában védett, a támadósor tagjai pedig egymást múlták felül a második játékrészben, így a Hódos népe abszolút megérdemelt, tizenkétgólos hazai diadalnak tapsolhatott.
Önbizalomnövelő dunaújvárosi sikerrel a zsebében készülhetett az újabb rangadóra a Loki. Köstner Vilmos lányai azt a Vácot fogadták, amely az idény eddig eltelt szakaszában dicséretesen termelte a bravúrokat, és ötödik pozícióból várhatta az összecsapást, melynek első perceiben egyik csapat sem tétlenkedett: Helembai Fanny három próbálkozásából kettőt is értékesített, hazai részről pedig Anna Punko bombái közé a jubiláló, héten további két évre aláíró Varsányi Nóri is beékelt egyet (3-2).
Hiába viszont a kezdeti előny, Radosavljevic számára néhány perc is elegendő volt ahhoz, hogy három ízben mattolja Oguntoye Viktóriát, a debreceni támadások rossz döntései és pontatlan befejezései pedig rendre megbosszulták magukat. Arenhart a saját kapujából talált be – mondjuk, aki ismeri a brazil hálóőrt, aligha lepődött meg ezen, elvégre a tavalyi évadban tizenöt találatig jutott, a jelenleg futó kiírásban pedig már a negyediket szerezte.
Energikusabbnak, ötletesebbnek tűnő ellenfelünk a tizenharmadik percben már négy góllal is vezetett (6-10). Ebben a periódusban szállt be Triffa Ági és Arany Rebeka, előbbi remek védésekkel, míg utóbbi pazar ejtésgóllal adott tartást a csapatnak, és ugyan a sípmesterek időnként érthetetlen ítéletekkel borzolták a kedélyeket, szépen, fokozatosan elkezdődött a felzárkózás: a junior-világbajnok, sikertelen norvégiai „kiruccanás” után hazatérő Lakatos Rita találatára Bulath Anita kétszer, Vantara-Kelemen Éva pedig egyszer válaszolt, így a huszonnegyedik percben már debreceni előnyt jelzett az eredményjelző (12-11).
A váci „aranylányok” persze nem hagyták annyiban a dolgot, de Bulath hetese után ismét csapatkapitányunk villant, és a meccs, mi több, talán a szezon egyik legszebb jelenetsorával kápráztatta el szurkolóit: nem kapott jó passzt a sarokba, őt ez persze hidegen hagyta, lefordult védőjéről, majd bevetődve cunderezett a hálóba. Bulath még a játékrész utolsó momentumaként elhibázott egy hetest, ám a fordulatos, izgalmakban bővelkedő harminc perc után mindenképp örömteli volt, hogy a debreceniek előnnyel vonulhattak pihenőre (14-13).
S bizony egy ilyen harminc perc után még a legvakmerőbbek sem reménykedtek abban, ami a folytatásban következett, mert bár a vendégek bő tíz perc erejéig tartani tudták magukat, a hátralévő időben már csak egy csapat volt a pályán.
Triffa az első félidőben mutatott teljesítményét is fokozni tudta, bár illendő megjegyezni, hogy a védőfal is masszívan, kellő agresszivitással állt össze előtte, és rendre volt valaki, aki kilépett a passzolni vagy lőni igyekvő vendégjátékosra. A szerzett labdákból pedig következhettek az indulások, amelyek az első felvonásban még nem igazán működtek, de a második félidőben több könnyű gólt is hoztak a konyhára. Varsányi és Vantara-Kelemen mellett Jeca Despotovic is óriási energiákkal tört előre, s ha kellett, kiosztott egy mesteri passzt, ha pedig a helyzet úgy követelte, védhetetlen bombákat ragasztott a váci kapuba.
Az ötvenedik percre érve még „csak” négy volt közte (24-20), de a hajrában teljesen felőrlődött Szilágyi Zoltán együttese, próbálkozásaikat rendre megállította egy-egy blokk, vagy Triffa-védés, a cívisvárosi támadógépezet pedig tovább termelte a szebbnél szebb gólokat. Minden akciónál más volt a kulcsszereplő, és nem túlzás azt állítani, hogy a Loki keretében ezen az estén egyetlen olyan kézilabdázó sem akadt, aki ne tett volna hozzá a játékhoz. Mindezt jól láthatóan élvezte a csapat, hiszen a harci kedv a biztos győzelem tudatában sem esett vissza.
Az utolsó két perc már főképp a lelátói fiesztáról szólt, a Hódos közönsége állva tapsolta a kedvenceket, a B-közép pedig készséggel számolt rá a váciakra. 33-21 a vége!
A lokista lányok és a szurkolók arca egyaránt ragyogott az örömmámorban, és talán kell is pár nap az eufória csillapodásához, viszont az, hogy valami nagy dolog alakul a cívisvárosban, innentől már nem igazán kérdéses!
DVSC SCHAEFFLER-GVM EUROPE-VÁC 33-21 (14-13)
Debrecen, játékvezetők: Horváth, Marton.
DEBRECEN: Triffa, Oguntoye (kapusok), Arany 1, Bordás 2, Borgyos, Bulath 4 (1), Despotovic 4, Grigel 2 (1), Kovács 4 (1), Punko 3 (1), Szabó, Tóvizi 3, Vantara-Kelemen 6, Varsányi 4, Zamfirescu. Edző: Köstner Vilmos.
VÁC: Arenhart 1, Suba (kapusok), De Souza 1 (1), Diószegi 1, Hámori 2, Helembai 4, Iván, Jovetic 1, Kácsor 4, Káldy, Lakatos 2, Pappné 1, Radosavljevic 4, Szabó, Sziráki, Szondi. Edző: Szilágyi Zoltán.
Kiállítások: 4, ill. 8.
Hétméteresek: 5/4, ill. 3/1.
Tóth Sándor
Új hozzászólás