A Trianon100 – Összetartoztunk, Összetartozunk című vagonkiállítás május 5-ig tekinthető meg a Nagyerdei Stadion északi rendezvényterének parkolójában. A tárlat, középpontjában a magyarság egyik fő jelképével, a Szent Koronával egyszerre emlékeztet a megrendítő 1920-as diktátumra, és kínál szemléletes képcsarnokot az emlékezőknek.
Gyanta-borostyánpadlóba „szórt” csészék, órák, fényképek a húszas-harmincas esztendőkből, a szétszakított ország fájdalmai képeken, térképeken, harangok a fejünk fölött, a kor nagyjainak portréja, felettük idézetek, amelyek kimondják a kimondhatatlant, a fájdalmat, amely 1920. június 4-én érte Magyarországot, Európa ezeréves őrbástyáját. Mindez néhány négyzetméterbe sűrítve. Az országjáró, ingyenesen megtekinthető kiállítás egyszerre zúdítja ránk mindazt, ami az első világháború után a vesztes oldalon álló hazánkat érte. A szőlőtermelés lehetősége számokban egyhetedére csökkent, a bányászok csupán valamivel több mint egyharmada maradt az anyaországban, az erdők száma pedig csaknem hét és félmillió hektárról kevesebb, mint tízezer hektárra csökkent.
A tárlat nem csupán Trianon politikai, gazdasági hátterébe enged mélyebb betekintést, hanem az események társadalmi okait, következményeit is bemutatja, már-már helyenként túlillusztrálva – a szó pozitív értelmében. Az egésznek a központjában, a kültéren felállított Szent Korona-installáció pedig szimbolikusan magasodik az alatta elhelyezett vörös térkép fölé. Ami azt illeti, kissé inkább egyfajta Horthy Miklós-reprezentációként is értelmezhető a kiállítás, hiszen három kiállítótéren keresztül tárulnak elénk a kormányzó portréi, illetve intézkedései számos adattal szemléltetve. Hogy pontosak legyünk, ez a bemutató nem csupán szemléletes, sokkal inkább szükségszerű és időszerű, hiszen a szomszédban dúló kegyetlen háború még fontosabbá teszi hangsúlyozni, tekintettel a kárpátaljai magyarokra: összetartoztunk, összetartozunk.
S ne felejtsük el kiemelni az egész környezet kreatív megoldásait, hiszen a szalagfüggönyök egy-egy részletéből összeálló óriásképek, az interaktív információs monitorok, a padló kivitelezése korhű hangulatot teremt a lehetőségekhez mérten tökéletesen kihasznált apró területhez képest. Ha pedig már a szalagfüggönyöket kiemeltem, hadd méltassam a kiállítás utolsó részének megoldását. A kijárathoz közeledve a részletekből maga Horthy Miklós képe áll össze, a kijáraton át, a portré mögött pedig a Nagyerdő vár bennünket. Szimbolikus, metaforikus értéke kiemelendő. Tökéletes hűséggel emlékeztet arra, mit jelentett a kommunisták, a Lenin-fiúk 1919-es, 133 végeláthatatlan napig tartó kegyetlen ámokfutása és az 1920-as országdarabolás utáni, Horthy jelentette kiút a válságból, illetve az ország újjáépítése.
Barna Marci
Új hozzászólás