Az egyes ember egyedi és megismételhetetlen. Természete, gondolkodása más-más, eltérően viszonyul egy-egy esethez, megnyilvánuláshoz. Minél korosabb valaki, annál sötétebben látja a világot, egyre több minden bosszantja. Nap mint nap akad nem tetsző. Talán, mert jobban odafigyel szűkebb és tágabb környezete dolgaira, kritikusabban viszonyul hozzájuk.
Magam is megettem kenyerem nagyobbik felét. Beléptem a morgolódok, elégedetlenkedők gyarapodó táborába. Naponta tapasztalok visszásságokat, értékrendemmel ellenkező jelenségeket. Véleményemet többnyire magamnak tartom meg. Mit számít egy ember véleménye? Attól még nem lesz lényegi változás. Mégis, az ember agya úgy működik, mint egy biztonsági szelep. Ha fokozódik a feszültség, kitör. Ma a szelep működésbe lépett. Nem világot rengető problémák hozták működésbe, inkább az egész értelmetlensége fokozta a nyomást a végsőkig.
Az egyik hír szerint Kondás Elemér, a Loki tavaly ősszel lemondott sikeredzője a Kisvárda másodosztályú csapatának trénere lesz. Eleresztik azt a szakembert, akire Debrecennek nagy szüksége lenne. A Leonel Pontes irányította csapat a bajnoki tabellán kiesés közeli helyet foglal el. Nem tudni, a DVSC vezetése miért ragaszkodik a portugál edzőhöz. Vezetése alatt a csapat siralmasan szerepel. Más helyeken már rég menesztették volna. A Loki vezetők hiába cáfolják, hogy a portugálhoz nem az előnytelen szerződés miatti lelépési összeg nagysága miatt kénytelenek ragaszkodni, mégis egyre nyilvánvalóbb. Kondás Elemér időleges megbízása is jobb eredményekkel kecsegtetne, mint a portugál edzővel küszködés.
Szemetes a város. A lakók tehetnek róla. Kukának használják az utcát. Lusták elmenni a legközelebbi szemetes kosárig és abba dobálni a fölöslegessé váltakat. Egy előttem andalgó férfi a frissen vásárolt téli fagyiját kéjes boldogsággal csomagolta ki. Mohón tépkedte a csomagolóanyagot, amit laza csuklómozdulattal ejtett a flaszterre. A Régi Városháza előtti padon népes cigánycsalád étkezett. Szalonna, hagyma, lecsókolbász csomagolópapírjai mind a pad alá kerültek. Természetesen ott is hagyták.
Ha már szemétről esett szó, a belvárostól távolabb, ha lehet, még rosszabb a helyzet. A helyszínek hosszasan sorolhatók. A felháborítók között a legfelháborítóbbak egyike a Létavértes felé vezető út. A szemét szövetségese a hó, valamint a fű, de tavasszal egyikből sincs, így pőrén mutogatja magát az árokszéli szemétrengeteg. A látvány annál is szomorúbb, mivel a létavértesi határátkelőtől ezen az úton lehet Debrecenbe jutni. A szemetes utat látva a külföldiek miképpen vélekedhetnek a magyarok „környezettudatos” viselkedéséről?
Beszélhetnénk a debreceni, erősen kifogásolható közlekedési kultúráról is. Sokak szerint az országban a legelszomorítóbb…
Ha már az ember rosszkedvű, további visszásságokra is gondol. A Latinovits Színház mikor lesz végre kész? A csúcsforgalomban ácsorgó, araszoló kocsikat látva felvetődik a kérdés: a városban mikor lesz korszerű közlekedési lehetőség, mikorra épül meg a megyeszékhelyt tehermentesítő körgyűrű?...
Lehet, holnap nem bal lábbal kelek, rózsaszínűbben fogom látni a világot, ám ehhez embertársaimnak is tenni kell egyet, s mást.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás