A megszelídített vadvíz – a tatai Öreg-tó és vidéke

Madarak a vízen

A Dunántúl északi részén, a Gerecse hegység nyugati lábánál, a Vértes hegység ölelésében található Tata városa, melynek központjában helyezkedik el a híres Öreg-tó. A város gazdag múltra tekint vissza.

Már az őskorban is lakott hely volt, erre bizonyítékok a Piarista Gimnázium alatt talált leletek. Tiszta forrásaival, hatalmas tavaival vívta ki magának az országosan elismert címet. Több régi forrás indult meg itt ismét, s teszi Tatát szó szerint a „Vizek Városává”.

Nyaranta a csillogó tó vizén kajak-kenusok edzenek, sárkányhajósok dobolnak, fiatalok és idősebbek SUP leckéket vesznek vagy vitorlásokkal szelik a vizet. Ősz közepétől és télen a madaraké a főszerep, ilyenkor vándormadarak ezrei, tízezrei pihennek, éjszakáznak a leengedett tómederben.

A tó körül egy jól sétálható, hét kilométer hosszú parti sétányt hoztak létre, ennek része a korzó, a bicikliút és az erdei ösvény. Romantikus andalgások, csapatépítő tréningek, gyerek programok helyszíne, de sokan jönnek kutyát sétáltatni, kocogni vagy csak egy kávé mellett ücsörögni a parton. 

Az Öreg-tó hazánk legrégebbi mesterséges tava. Arról, hogy hogyan alakult ki és a mai napig milyen természeti értékeket rejt, Csonka Péterrel, a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület titkárával beszélgettem.

Magát a tavat autóval, tömegközlekedési eszközökkel, biciklivel is meg lehet közelíteni. Annyira népszerű kikapcsolódási helyszín, hogy jó idő esetén csak hosszas nézelődés után találunk parkolóhelyet. 2020-ban a Tatabányát és Tatát összekötő Által-ér völgyi bicikliutat az év kerékpárútjának választották meg. Ezt is érdemes kipróbálni, hiszen elvezet a korzóra, ahonnan tókerülő körünkre indulunk.

A tónak ez a része helyt ad egy kiépített sétánynak, hangulatos tóparti apartmanoknak, vendégházaknak és az elegáns teraszos éttermek mellett hekket, limonádét árusító fabódéknak. Sétánk a parton álló Feszty-villa mellett visz, amelynek kertjében kuriózumként a Feszty-barlang rejlik.

Innen már felsejleni látszik a tavat dominánsan meghatározó tatai vár látképe, amiben napjainkban a Kuny Domonkos Múzeum látogatható.

- A pleisztocén korban, évmilliókkal ezelőtt kialakult három és fél ezer holdnyi mocsár és lápvidék húzódott – meséli Csonka Péter –, ezt a vadvízet hódította meg az ember az elmúlt évszázadokban. Az Öreg-tó mai képe, kialakulása három főbb lépcsőben történt. Az első jelentősebb vízmozgást formáló beavatkozást a rómaiak, nagyjából kétezer évvel ezelőtt hajtották végre, amikor kőhordó utat hoztak létre. Dunaalmás fölött a Kőpite nevezetű rész egy édesvízi mészkőbányát rejt, ennek a kövét hordták le Brigetio-ba és a mai Almásfüzitőre a kikötőbe. Mivel ez a kőhordó út mozgatta meg a vizét, ezért itt a táj ma már nem a természetes képét mutatja.

A tó partján álló ikonikus várat Luxemburgi Zsigmond építette 1397–1409 között, ennek építésekor a természetes ökológiai hálózatba beleillesztve töltésrendszert alakítottak ki. Később ez a vár Mátyás király kedvenc pihenőhelye lett.

- A tavat vándorló források táplálják, amelyek most éppen Tata környékén működnek, még a várfalból is fakad egy. A feltörő langyos vizek 18-22 fokosak, leglátványosabb megjelenésük a Fényes-tanösvényen tekinthető meg.

Kis kitérővel a város szélén található a Fényes Fürdő területe, ami ma is őrzi az ősi mocsár és lápvidékek képét. A lenyűgöző és elvarázsolt melegvizű láperdőbeli sétánkat száraz lábbal úszhatjuk meg, ugyanis cölöpökön álló fapallókon visz körbe a tanösvény. Láthatunk és hallhatunk harkályokat, hollót, fülesbaglyokat, siklókat, békafajokat, őshonos mocsári teknőst, illetve idegenhonos sárgafülű és vörösfülű ékszerteknősöket, hódpatkányt (másnéven nutriát). A terület emellett számos védett lepkének, köztük a Vérfű-hangyaboglárkának, valamint színpompás kisasszony szitakötőnek ad otthont.

- Pont innen datálható a természetvédelmi jelentőssége is ennek a vidéknek, hiszen Magyarországon, amikor nagyon nagy hidegek lakták be a Kárpát-medencét, akkor is Tata környékén ez a mocsár és lápvidék kevésbé tudott lefagyni. Nagy hidegben ezek működő források voltak. A feltörő meleg és langyos vizeket több helyen is felfedezhetjük a környéken. Ilyen forrás még a dunaalmási Lilla forrás (Csokonai szerelméről kapta a nevét), vagy a Kék-forrás is.

Harmadik lépésként az 1700-as években az Esterházy uradalom vitte végbe a mesterséges viszonyok kialakítását a vidéken. Az ő megbízásukban Mikoviny Sámuel az 1740-es években készített egy átfogó vízrendezés és lecsapolási tervet, aminek a folyománya az, hogy most már csak néhány hektáros kis mocsárszemek maradtak vissza ezen az egészen hatalmas területen. Ezeknek a maradványai a mesterséges tavak, így az Öreg-tó, Nagy-Kacsás és Kiskacsás tó, Réti-tavak, valamint a Ferencmajori-halastavak.

Tókerülő sétánk következő állomása a tavaly decembertől látogatható Esterházy-kastély. A teljes körű felújítás alkalmával külön figyelmet fordítottak arra, hogy a jellegzetes kézzel festett, mázas kikötői jeleneteket és zsánerfigurákat ábrázoló, kék delfti csempékkel burkolják a fürdőszobákat. A csempék a hollandiai Delf városában készültek, amik 1915-ből maradtak fent. 1989-ben a Nemzetközi Ramsari egyezmény hatálya alá helyezték a tavat, ami a világ legfontosabb vízi élőhelyeinek védelmét szolgálja.

- Akkor kimondottan a vándorló vízimadarakkal foglalkozott az egyezmény. Maga a tatai Öreg-tó egyedi, hazánkban 20 legfontosabb vizes élőhelyei között szerepel, ahol nagy mennyiségű vízimadár vonul át vagy telel. 2006-ban a Ramsari egyezmény kibővült a vizes ökoszisztéma megőrzésével is. Ekkor döntöttük el, hogy kiterjesztjük a területet és javaslatot teszünk arra, hogy a Tatától északra, a Réti-tavak, a Fényes-források, Ferencmajori-halastavak és a vasúti töltésen túli területre is kiterjedjen, így csaknem 1700 hektárra bővült az addigi 250-260 hektáros terület.

- Milyen fajok jellemzik és teszik különlegessé ezt a területet?

- A vadlúd mozgalomról, a tatai vadlúd sokadalomról vált híressé (az egyezmény és) a tatai Öreg-tó. Itt szinte az összes faj megfordul. Legjelentősebb a vetési lúd és a tundralúd, de itt telel sok nyári lúd, nagy lilik, kis lilik és a vörösnyakú lúd. Nem ritka még az apáca lúd, örvös lúd, de ritkán felbukkan a kanadai lúd, rövidcsőrű lúd, indiai lúd, és a sarki lúd. Vannak fajok, amelyek védettek vagy fokozottan védettek.

A récék telelésében is jelentős ez a terület, láthatunk tőkés récéket és csörgő récéket.

Novemberben és decemberben majdnem 15 ezres egyedszámban sirályok nagy tömege éjszakázik a tavon, köztük a sztyeppi sirály vagy a sárgalábú sirályok. Rajtuk kívül gémeket, kócsagokat és kárókatonákat figyelhetünk meg.

Március elejétől szeptember végéig üzemvízszintre kerül a tó, így egyéb zavaró tényezők, mint például a vízi sportok és a rendezvények miatt kisebb a vízi madarak jelenléte. Azzal, hogy bővítették a Ramsari területet, a tavasztól őszig tartó időszakban felértékelődik az északi területek jelentőssége a kisebb tavakkal. Nagyon jó költő területet ad a törpegémnek, a bölömbikának, a vörös gémnek, ugyanúgy a barátrécének, cigányrécének és a ragadozó madárfajok mellett az énekes madaraknak is. A tojásokból barkóscinegék, a fülemülék, függőcinegék, fülemülesitkék bújnak elő. Nagyjából 100 madárfaj él itt, lakott területekkel együtt olyan 85 faj. Begyűjtött adataink alapján az egész Ramsari területen pedig mintegy 280 faj fordul elő.

A kiterjesztett területen a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület több rendkívül ritka növényfajra is kiemelt figyelmet fordít. Az egyik ilyen fokozottan védett, vörös listás a nagy aggófű. Ennek mindössze két élőhelye van Magyarországon, Tata és a Tapolcai medence. Tatán több ezres állomány van, így kiemelt élőhely kezelési és fejlesztési munkák valósulnak meg védelmében.

Emellett felkaroltuk a jégkorszaki illatos hagyma élő- és termőhelyének, megőrzését is. A ferencmajori lápréteken a különböző csodaszép orchideafajokat emelném ki. A tavakat védett halfajok lakják, ilyen a réti csík, vágó csík, kurta baing és a szivárványos ökle. Sajnos, amiről szintén híres Tata környéke, azok a tájidegen fajok megjelenése. Ilyen például 2018-ban a Tatabánya és Tata közötti Által-érben és Fényes-patakon megjelenő Ludwigia grandiflora, azaz nagyvirágú tóalma. Majdnem másfél méteres biomasszát alkotott, víz alatt és vízszint fölött is dominánsan jelen volt már annyira, hogy nem lehetett látni a patak folyását, jelentősen lecsökkentette ezzel az Által-ér vízhozamát, amely az Öreg-tavat táplálja. Folyamatos küzdelemre készteti az érintetteket.

- Milyen szervezett programokon tudnak részt venni az idelátogató természetbarátok?

- Ősz végén a tatai vadlúd sokadalom alkalmával a vadlúd túrákon, megfigyeléseken online regisztráció után van lehetőség részt venni.  A naszályi Ferencmajori Madárvárta, éves szinten több mint 4 hónapon keresztül üzemel és várja látogatóit madárgyűrűzéssel, átfogó környezeti neveléssel és igény szerint terepi madármegfigyeléssel.

A kétéltűmentéshez öt helyszínen – az egyik a tatai Fekete út – lehet csatlakozni. Élőhely kezelések alkalmával is tudjuk fogadni az érdeklődőket, úgymint a széna lehordás, szemétszedési akciók, így számos programlehetőséget kínálunk. A közösségi média felületeinken, illetve a szazvolgy.hu és a vadludsokadalom.hu oldalakon tudnak tájékozódni az érdeklődők.

Sétánk utolsó szakasza sűrű erdőn visz keresztül. Murvás és földes úton jutunk vissza a homokos plázsokhoz, ahol akár megmártózhatunk a tó hűsítő vizében. De ügyeljünk arra, hogy se nagy zajt ne csapjunk, se szeméttel ne szennyezzük a környezetet ide látogatásunk alkalmával. Óvjuk és védjük meg ezt a páratlan vízivilágot!

Deli Aranka

Új hozzászólás

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.