Márton napi torkoskodásra vár mindenkit a Kossuth tér három napon keresztül, november 6-8-án.
Már hetedik alkalommal rendezik meg Debrecen és Eger közös szervezésében a Márton-napi libalakoma egri borcsillagokkal elnevezésű kulturális és gasztronómiai programját. Idén is városunk gondoskodik a különféle libaételekről, az egri borvidékről pedig a legfinomabb borokat szállítják. Valamint mindkét megyeszékhely zenekarai és művészeti csoportjai tartanak előadásokat a hétvégén.
De mi is az eredete a rendezvénynek? November 11-e Szent Márton napja, akinek jócselekedeteiről már életében legendák keringtek. Ezért püspökké akarták avatni, ami elől a monda szerint egy libaólba menekült. A libák viszont olyan hangosan kezdtek gágogni, hogy megtalálták, így nem kerülte el sorsát. Ennek a napnak is megvannak a maga hagyományai, népszokásai, jellegzetességei. Ez a téli évnegyed kezdő napja, már a rómaiak is ünnepelték. Ekkor kóstolták az újbort, általában ludat ettek, ami szent madárnak számított akkor. Később is ezen a napon zárták le az éves mezőgazdasági munkákat, készültek a téli pihenőre elődeink. A Márton nap a karácsony előtti 40 napos böjt utolsó napja. Ezért ilyenkor lakomáztak, báloztak, vásároztak, még házimunkát sem végeztek, hogy a következő év is bőségben teljen. Úgy tartották, hogy aki ezen a napon nem eszik lúdból, az egész évben éhezni fog. Levesként, sültként készítették, amit zsemlegombóccal és párolt káposztával fogyasztottak. A német területekről elterjedt lámpás felvonulás Szent Márton jótetteinek emlékét őrzi. Az időjárást is próbálták ekkor különféle módszerekkel előre jósolni, még a sült liba mellcsontjából is.
D. B.
Új hozzászólás