Magyarország nem teljesít jobban. Sőt!

Ételosztás

„Hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát.” – tartja a közmondás. Az újrázó kormány esetében is egyre inkább hasonló megállapítás a helyénvaló. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az Eurostat, a GFK Piackutató Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja adatai és kutatásai nem arról tanúskodnak, hogy „Magyarország jobban teljesít!”

Különben is, mintha a választások óta a Fidesz mellőzné a négy évig sulykolt szlogent. Jobban is teszi, mert komoly bajok vannak kies kis országunkban. Az elégedetlenség jól látható jelei tapasztalhatók. Gondoljunk csak miniszterelnökünk debreceni és június 16-i pesti kifütyülésére.

Hiába a sikerkommunikáció, a birtokolt média győzelmi jelentései. Csak agymosás folyik. A tények szöges ellentétben állnak az állítottakkal. A magyar államadósság csúcsokat dönget, pedig a csökkentésére kisajátították a lakosság magánnyugdíjpénztári vagyonát. Igaz, MOL üzletrészt is vásároltak belőle. Szorgalmazták ugyan az adósságcsökkentő alapba történő befizetést, ám nevetséges összeg folyt be. Háromezer milliárd elszállt, mint füst a kéményből, az államadósságunk meg csak emelkedik.

2010 óta nem nőtt a lakosság életszínvonala. Az EU átlagának csak 63 százaléka a honi fogyasztás (2011-ben is ennyi volt). Ennél rosszabb csak a bolgároknak, románoknak és a horvátoknak. A visegrádi országoktól is messze lemaradunk, ahol kivétel nélkül 70 százalék felett van a mutató.

Bár az átlagfizetések nőttek, de területileg erősen eltérően. Az országnak van hét olyan megyéje, ahol 2013-hoz képest csökkent az átlagkereset. Baranya kivételével mindegyik a Dunától keletre található. Nógrádban például 5 százalékkal, Szabolcsban 3,2 százalékkal csökkentek a bérek. Hajdú-Bihar 2,3 százalékos emelkedést tudhat magáénak.

A közszolgálati csatornák kiemelten foglalkoznak a pedagógusok béremelésével. Kiderült, a kormány esetükben is trükközik a számokkal. Hetven százalékos béremelést ígértek négy évre elosztva. A KSH szerint a tanárok bére a tavalyihoz képest csupán 5 százalékkal emelkedett, miközben munkaterheik, iskolában letöltendő idejük 36 százalékkal növekedett.     

A minimálbéren dolgozók nettó fizetése nem éri el a létminimum szintjét. Tavaly 87 ezer 510 forintban állapították meg a létminimumot, a szegénységi küszöböt pedig 67 ezer 403 forintban, miközben a minimálbért kapók nettó 64 ezer 190 forintot vihettek haza havonta. Idén emelték a minimálbért, de a szegénységi küszöb és a létminimum összege is magasabb lesz.

A legfrissebb adatok szerint 2010-ben 2,13 millió, tavaly pedig már 2,62 millió volt a nélkülözők száma. Ez a lakosság egynegyede. Ők azok, akik a hivatalosan megállapított szegénységi küszöbnél kevesebb pénzből próbálnak megélni. Ők azok, akik hátralékokat halmoznak fel. Váratlan kiadásokra nincs tartalékuk, mivelhogy tartalékokat sem tudnak képezni. Anyagi okok miatt háztartási gépekkel való felszereltségük minimális. Gépkocsijuk nincs. Hiányosan, egyoldalúan étkeznek. Üdülés csak az álmaikban létezik. Az uniós országok összevetésében ennél rosszabb állapotok csak Bulgáriában és Romániában találhatók.

Nincsenek pontos adataim azokról, akik a minimálbérnél valamivel többet keresnek. Nekik ugyanúgy megélhetési gondjaik vannak, mint a hivatalosan szegényeknek. Szabolcsban idén az átlagkereset bruttó 107 ezer 213 forint. Elképzelhetik, hogy a levonások után mennyi marad. Közben a Parlamentben nagymellénnyel jelentik ki, miszerint meg lehet élni 47 ezer forintból. A nagyképű kijelentésnek több üzenete is van. A kormánynak nincs szándékában segíteni az egyre növekvő létszámú szegényeken. Kigúnyolják, lenézik azokat, akik különböző okok miatt keveset keresnek (Lázár János: „Mindenki annyit ér, amennyije van.”). A rezsicsökkentés és más kormányzati hókuszpókuszok csak a becsapást szolgálják, hiszen Orbánék az egyik kézzel adnak, a másikkal vesznek…, és az a másik tűnik mértéktelenebbnek.

A felsorolt adatok csak kiemelt példák. Az az igazság, hogy magyar földön a lakosság többsége fizetéstől fizetésig él (már, akik egyáltalán dolgozhatnak). Tartalékot egyáltalán nem, vagy minimálisan tudnak képezni. Az alacsony jövedelmekből megoldhatatlan a jövőjük. Hitelekkel próbálják álmaikat megvalósítani, s eladósodnak egész életükre. Nyugdíjas korukig gond lesz a törlesztő részletek kigazdálkodása, fizetése, arra pedig esélyük sincs, hogy részben vagy egy összegben törlesszék a kölcsönt.

A regnáló kormány végre szálljon le a magas lóról, ne kergessen délibábokat, ideje lenne a valós helyzetekre, gondokra összpontosítani, mert azok erősen sokasodnak!

Somogyi Ferenc

Új hozzászólás

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.