Kilencvennyolc évvel a trianoni diktátum aláírása után is hatnak annak következményei. Magyarország megmagyarázhatatlan nagyságrendű büntetése nem volt elég, a környező országok, főleg Románia és Szlovákia (régebben Csehszlovákia) a mai napig többet akar.
Az első világháborúban győztes hatalmaktól a két ország érdemtelenül kapott jelentős területeket. A csehek az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében harcoltak, a románok mindössze 1916-ban törtek be Erdélybe, ahonnan a német és k.u.k. csapatok az egységeiket kiverték, elfoglalták Bukarestet és a támadót fegyverszünetre kényszerítették. Nem sokkal az első világháború befejezése előtt jött meg megint bátorságuk, amikor egyértelművé vált a központi hatalmak veresége. Ennek ellenére az országnyi nagyságú Erdélyt kapták „jutalmul”.
A határainkon kívül élő magyarok alig burkolt erőszakos asszimilálása a mai napig napirenden van. Fogyóban a külhoni magyar. Még három-négy nemzedék és megszűnik a magyar beszéd a Felvidéken és Erdélyben.
Múltkorában Székelyudvarhelyen járva éjszakai szállásunkat keresve egy házaspártól kértünk útbaigazítást. A hölgy ékes magyarsággal igyekezett kérésünket teljesíteni, de román férje belefojtotta a szót, anyanyelvén magyarázott, amiből, nem meglepő módon, nem értettünk semmit. A nő megszégyenülten sütötte le szemét, miközben gyermekük románul sürgette szüleit továbbhaladásra.
Kassa főterén társasággal sétáltam. Természetesen beszélgettünk. Hozzánk lépett egy középkorú férfi. Mogorván, foghegyről közölte, hogy mi Szlovákiában vagyunk, ezért szlovákul beszéljünk. Jeleztük, bizony mi magyar állampolgárok volnánk, de megszólítónkat nem érdekelte. Még kétszer figyelmeztetett, aztán elviharzott. Már eltűnt a legközelebbi utcasarkon, mire felfogtuk: a férfi magyarul követelte a szlovák használatát.
Szintén Kassán, a Tescoban édességet kerestünk. Az egyik hölgy eladót magyarul szólítottuk meg. Nem válaszolt, csak intett. Egy kevésbé áttekinthető áruházsarokban megeredt a nyelve. Elmondta: nem beszélhet magyarul, mert ha a felettese, vagy akár csak egy szlovák kollégája meghallja, kirúgják.
Az erőszakos asszimiláció mellett folyik beszivárgásuk Magyarország területére. Évszázadok óta szisztematikusan terjeszkednek. Már akadnak határmenti honi települések, ahol egyre ritkább a magyar szó. Rajka, Hidasnémeti vagy Biharkeresztes és környéke házainak jó része szlovák, illetve román tulajdonba került. Országváltásukat a magyar olcsóbb élettel indokolják. Az említett településekről naponta járnak dolgozni Pozsonyba, Kassára, Nagyváradra. Hazájukban adóznak. Egyre többen települnek át. Például a román politika törekvéseinek ismeretében (határaikat a Tiszáig tolnák ki) nem lehetünk nyugodtak.
Trianonnak ránk is mai napig tartó hatása van. Visszacsatolni vágyjuk elvett területeinket. Fájó számunkra, hogy majd’ egy évszázad után sem történt meg a történelem egyik legkomolyabb igazságtalanságának felülvizsgálata.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás