A „legjobb” foglalkozás

Sokszor leesik egy kis mellékes is

Mindenki vágyik valami könnyű, de jól fizető munkára. Ilyennek tartják a nyári hóseprő, szaharai vízmű karbantartói, vagy a hortobágyi sherpa állásokat.

Különböző helyeken, fórumokon időről-időre álommelókat hirdetnek (szarvasi blog, csodás sziget turisztikai népszerűsítése). Akad is jelentkező szép számmal (ezrével), ám csak a legszerencsésebbek örülhetnek, a többieknek más (hétköznapibb) elfoglaltság után kell néznie.

Vannak népszerű szakmák, amiket csak protekcióval, illetve kihalásos alapon lehet megcsípni. A másik végletben még lasszóval sem sikerül munkaerőt keríteni.

Hiszik, nem hiszik, kukásnak lenni népszerű. Pedig kemény meló, télen, nyáron, hóesésben, vagy éppen rekkenő hőségben, büdös, több tíz kilós szeméttárolókat gurítani, emelni, kukásautó hátulján csüngeni. És mégis, csak kihalásos alapon lehet státuszhoz jutni.

A miértre Géza adta a választ. Ő Debrecenben kukázik.

- Legjobb kukásnak lenni. Szinte mindenem megvan. A lakosok mindig kitesznek valamit, vagy adnak ezt, azt. Szinte minden utcában várnak egy-egy felessel, üveg sörrel, adják oda fölösleges cuccaikat. Nemrég egy idős néni aranygyűrűt dugott a zsebembe. Azt mondta, se fia, se borja, nem sok van már neki hátra, a gyűrű már nem boldogítja… Aztán ott vannak a szemétbe dobott érdekességek. Jó egy éve szökött gyereket borítottunk majdnem a kukásautóba. Szerencséje volt, mert öntés előtt mindig felnyitjuk a szeméttároló fedelét, hátha találunk valamit…, de volt úgy, hogy esküvői öltöny, étkészlet, doboz szivar volt a zsákmány. Ha egy-egy kuka átvizsgálására több időnk lenne, isten bizony, mi lennénk az élet császárai, a csekonicsok, mert annyi minden van a szemétben. Azért így sem rossz, mert amit találunk, azzal üzletelünk. Például a ruhákat eladjuk a turisoknak, a vasat a MÉH-be. Az elektronikai cikkeket is el tudjuk passzolni. A cuccokkal többet keresünk, mint a fizetésünk. Ha meg éppen nem dolgozunk, kimegyünk a szeméttelepre. Na, ott van aztán a Kánaán!

Egyszusszra ennyit mondott, aztán „az idő, pénz!” felkiáltással el is vágtatott. Hogy hova? Talán kitalálják.

Somogyi Ferenc

Új hozzászólás

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.