Lassulj le! – az egyre népszerűbb mozgalmak

Egyre népszerűbb a mozgalom

Habár hazánkban a lassúsághoz negatív társítások köthetőek, nem minden rossz, ami lassú. Sőt! Ezt képviselik és akarják bizonyítani a Lassú Mozgalmak (Slow Movements), illetve maga a Lassú Élet (Slow Life). Alapjuk a tudatosság, a közösség, az őszinteség, a nyitottság.

Felgyorsult világunkban mindent rögtön akarunk csinálni, egyszerre sokfelé kapunk, gyorsan közlekedünk, rohanva dolgozunk, gyorséttermekben étkezünk, és figyelmen kívül hagyjuk, hogy ezekkel milyen károkat okozunk magunknak. A Lassú Mozgalmak követői azonban azt vallják, hogy az idő maga a szabadság, hatalmas kincs, amit jól kell használnunk.

A Lassú Mozgalmak legrégebbi ága a Slow Food, azaz a lassú étel, ami Olaszországból indult el. 1986-ban Rómában, a Spanyol lépcsőnél terveztek nyitni egy gyorséttermet, ami a helyi lakosság tiltakozását váltotta ki. Olaszország azóta is a Slow Mozgalmak legaktívabb képviselője, náluk központosított egyesülete is van a mozgalomnak. Azóta több ága is elterjedt, létezik például lassú gyereknevelés, utazás, blogolás, design, mozizás vagy olvasás.

Amikor azt tanácsolják, hogy lassuljunk le, akkor azt nem úgy értik, hogy ne csináljunk semmit, csak nézelődjünk, és ne törődjünk semmivel. Hanem arra próbálják felhívni a figyelmet, hogy ha több időt szánunk egy-egy dolog megfontolására, átgondolására, akkor tevékenyebbek, kiegyensúlyozottabbak, egészségesebbek leszünk. Ha a megfelelő pillanatban lassítunk, megéljük a pillanatokat, akkor sokkal kiegyensúlyozottabbak, boldogabbak, egészségesebbek, produktívabbak lehetünk, ráadásul mélyebb lesz a kapcsolatunk másokkal és a természettel is. Mindezt olyan apró változtatások beiktatásával érhetjük el, amelyek hosszú távon fenntarthatóak.

A most elkezdődő sorozatunkban a Lassú Élet részleteit és előnyeit mutatjuk be. Kövessenek bennünket, de csak megfontoltan!

SLOW FOOD

Társadalmunkról, szokásainkról rengeteget elmond az, hogy világszerte másodpercenként 700 ember lép be egy McDonald’s-ba. A gyorséttermek ellen indult az első Slow mozgalom, a Slow Food.

1986-ban Róma egyik kiemelkedő szépségű terén, a Piazza di Spagna-a McDonald’s-ot akartak nyitni. Ezen felháborodva hozta létre Carlo Petrini a Slow Food nevű mozgalmat, mert nem szimpatizált a gyorséttermek filozófiájával, a felhasznál ételek minőségével, milyenségével. A Slow Food annyira népszerű lett, hogy más nemzetek is csatlakoztak a mozgalomhoz, ezért 1989 novembere óta nemzetközi szervezetnek számít, ettől az évtől kezdve alapdokumentummal is rendelkezik. Központja továbbra is Olaszországban, Bra-ban van, de alapítása óta számos országban nyílt iroda: USA-ban, Franciaországban, Svájcban, Németországban.

A Slow Food nem merül ki annyiban, hogy a gyorséttermekkel szembe megy, lényege a jó ízek, étkezések élvezetén felül az is, hogy megőrizze és terjessze a minőségi gasztrokultúrát, különös tekintettel a helyi értékekre. Céljuk továbbá az érintett közösségek, vállalkozások fennmaradásának, sikerességének támogatása, termelői piacok népszerűsítése.

Itthon a Slow Food-ot komótos étkezésnek is fordították, ami persze nem fedi le teljesen a mozgalom lényegét. Hazánkban decentralizált a mozgalom szervezeti működése, minden helyi csoportnak (konvívium) van egy önkéntes vezetője. Ő felel azért, hogy felkutassa és bemutassa a legjobb helyi gazdálkodókat, termelőket.

Debrecenben a Cívis Konvívium 2004-ben alakult, Mile József vezetésével, de ez a kezdeményezés azóta elhalt. Pedig Debrecen egy olyan régió központjában fekszik, ami mezőgazdasági és gasztronómiai szempontból az egyik legjelentősebb Magyarországon. Értékes állatfajok, gyümölcsök, zöldségek együtt találhatóak itt. A debreceni pulykakakas, a környéken élő pásztorok jellegzetes ételei, a gulyásleves, töltött káposzta, debreceni páros kolbász, vásári perec mind bizonyítékai a helyi gazdag választéknak.

Hiába a konvíviumunk megszűnt, nem kell félteni Debrecent. Azóta számos kézműves bolt, termelői udvar, piac jött lére, illetve egyre több fesztivál ad helyet a régió termelőinek bemutatkozására. Illetve egy korábbi cikkünkben bemutatott Pásztortáska Baráti Kör is a termelő és a vevő közötti kapcsolat erősítését támogatja.

Urbin Andrea

 

 

Új hozzászólás

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.