Kultúra

A magyar filmszinkron jelene és jövője

Készül a szinkron

2014. március 8-án fejeződött be az I. Debreceni Szinkronszemle a 102 éves Apolló mozi digitálisan felújított termeiben, Fejér Tamás filmszínházvezető védnöksége alatt. Jankovich Krisztina író-dramaturg a háromnapos esemény második napján Hubert Zoltán filmkritikus Szinkron vagy felirat? c. előadásának felkért hozzászólójaként hitelesen megidézte a magyar szinkronizálás izgalmas történetét. Dr. Veress József, a szemle elnöke debreceni kötődéseiről és a szemle debreceni történetéről beszélt. Hornyák Mihály, a Master Film Digital Studio szinkronrendezője beavatott a szinkronkészítés mai technikáiba. A hármójukkal folytatott beszélgetések a konferencia szüneteiben készültek:

Csak tiszta forrásból – HÉT VÉGI AJÁNLÓ

Húsvéti tojások

Bartók Béla gondolatának jegyében tárja ki kapuit a Népi Mesterségek Háza ezen a hétvégén a húsvétra készülődők kedvére.

Április 4. Felszabadulás?

Plakát 1952-ből

„Április 4-ről szóljon az ének…” – bömbölt a lármafákból (villanyoszlopokra szerelt hangszórók) évtizedeken keresztül a tavasz e napját dicsőítő mozgalmi nóta, gyerekszájra hangszerelve. Az „átkosnak” nevezett előző rendszerben piros betűs ünnepként telt el április 4-e. Az ünnepi nagygyűlések szónokai tele torokból zengték: 1945. április 4-én a dicső Vöröshadsereg felszabadította hazánkat a nyilas és náci uralom alól.

Éneklő ifjúság – ma is

Korábbi verseny

 „Mélyebb zenei műveltség mindig csak ott fejlődött, ahol ének volt az alapja. A hangszer a kevesek, kiváltságosak dolga. Az emberi hang, a mindenkinek hozzáférhető, ingyenes és mégis legszebb hangszer lehet csak általános, sokakra kiterjedő zenekultúra termő talaja.” (Kodály Zoltán)

Elektronikában is dobogósak

A csapat

Két dobogós és egy hetedik helyet szereztek a szekszárdi Országos Műszaki Tanulmányi Versenyen a debreceni honvéd középiskola hallgatói.

Debrecenben elsőként KönyvtárPont hálózat

Budapest, 2014. április 2., szerda (MTI) - Magyarországon elsőként Debrecenben nyitotta meg kapuit a KönyvtárPont hálózat. A szerdán átadott öt új közösségi térben a városközponttól távol eső települések lakosai teljes körű könyvtári szolgáltatásokat vehetnek igényben, valamint biztosítják számukra a számítógép- és internethasználatot is.

Magyar-lengyel művészbarátság

A Potocki család kastélya Radzyn Podlaskiban Fotó: Piotr Slawecki

Közös kiállításon mutatkoznak be Egyek népi iparművészeti s képzőművészeti alkotói valamint a lengyel testvérváros, Radzyn Podlaski festőművésze, Arkadiusz Tomasz Kulpa és néhány fotós Debrecenben a Konzervatórium Galériában - a Debreceni Egyetem zeneművészeti karának épületében. A tárlat a Magyar-Lengyel Barátság Napján nyílt meg március 23-án.

A „vonatrabló” - BÖRTÖNTÖRTÉNETEK

Az Iparkamara utcán, a bíróság bejárata előtt népes család búcsúztatta az alig pelyhedző állú ifjút. Az asszonyok lepedőnyi zsebkendőkbe fújták bánatukat, a férfinépség fekete kalapok alatt hallgatott. Józsi Hajdúhadházról készül a börtönbe.

Szerelmi bánat pénzbírsággal

A fiú szíve majd’ megszakadt. Sírással küszködött. Tétován téblábolt a debreceni Csonkatemplom előtt. Állt árván, lelkében éktelen szomorúsággal. Körötte emberhorda loholt, zebrán sprintelt a túloldalra. Busz tülekedett BMW-k között, CAF villamos, a város legújabb szeme-fénye, büszkesége suhant a vaspályán.

A költő Kaffka Margit

Kaffka Margit

Margitka maga olyan jól ír, hogy szinte már férfi – állítólag ilyesformán dicsérte Kaffka Margitot a hímsovén Ady Endre. Nemrég hallani lehetett néhány csodálatos verset tőle a Kossuth-rádió Vers napról napra vasárnap esti műsorában. Ráckevei Anna előadásában különösen meggyőző volt, hogy Kaffka Margit lírikusként is rangosat alkotott. Ifjú kora óta írt verset, s, persze lázongókat, ő is kereste az újat, hátha ő lesz az, aki megtalálja. Korai versei Kiss József, Heltai Jenő, Makai Emil hatását mutatták. Kiss József persze örömmel közli A Hétben, de Bródy és Gárdonyi folyóiratánál, a Jövendőnél is eredményesen kopogtat. Levélben „kopogtatott”, hisz akkor Miskolcon volt tanárnő, de csakhamar sikerül az irodalmi központ közelébe kerülnie: előbb Újpesten, majd az Angyalföldön tanított. Az egzisztencialisták módján szemlélte az életet, s fájlalta, hogy a ragadozó társadalomban a nő áldozat, a védtelen leány préda. Kaffka Margittal a női méltóság igénye jelent meg irodalmunkban.

Fontos debreceni vonatkozás: a szépíróról Fülöp László irodalomtörténész írt kiváló monográfiát, 1988-ban jelent meg. Sajnos, Fülöp László tavaly októberben - 72 évesen - örökre elhagyott bennünket.

(es)

Oldalak