Harmincon túl már eljutottam oda, hogy csak olyan filmet, könyvet, zenét akarok „elfogyasztani” ami felhőtlenül szórakoztat, nevettet, esetleg jóra tanít. Most ötvenes fejjel egy valamit még hozzátennék ehhez a szűk listácskához. Még pedig azt, hogy a szóban forgó műalkotás esetenként jó tettre sarkaljon. Nem társadalmi méretű összefogásra gondolok ilyenkor. Sőt, nem is a világ megmentésére. Pici dolgokra koncentrálok. Mondjuk, mentsünk meg egy kutyát!
