Versek

A Kossuth-díjas Kobzos Kiss Tamás értékei

Kobzos Kiss Tamás

Budapest, 2014. március 14., péntek (MTI) - A Kossuth-díj a létező legnagyobb elismerés, amiben egy művész részesülhet, azt sajnálom, hogy költő édesapám, Kiss Tamás nem kaphatta meg - mondta Kobzos Kiss Tamás az MTI-nek. A 63 éves zenész egyedülálló előadóművészi pályája, népzenei oktatómunkája, valamint a magyar népzene hazai és külföldi népszerűsítése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként vehette át pénteken a Kossuth-díjat.

Ősz és tél határán

Megragadni azt a pillanatot, amikor már nem ősz az évszak, hanem tél. Amikor már nem tél, hanem tavasz. Ehhez talán nem is meteorológusnak kell lenni, hanem költőnek. Csodálatos versnek találom Az első hó éjszakáján című Lászlóffy Aladár-költeményt. Ezt a sorát sohasem fogom elfelejteni: „Az eső halkan veri a világirodalmat”.

Áprily Lajos: Március

Brassóban született 1887-ben, iskoláit Parajdon, Székelyudvarhelyen és Kolozsvárott végezte, majd Nagyenyeden lett tanár. Jékely Zoltán költő apja, 1967-ben halt meg Budapesten. Sokak szerint mindmáig a legnagyobb erdélyi magyar költő, nemcsak életműve egésze, hanem Erdélyben született versei alapján is. Németh László olyan költőnek tartotta őt 1927-ben, aki vigyáz a lírára annak bomlása idején. Amikor átköltözött Magyarországra, Reményik Sándor (1890-1941), a költőtárs valósággal elsiratta Elmégy című versében. 

Várjuk a tavaszt, pedig tél se volt. Ezért ajánljuk most – vidám daktilusaival - Áprily Lajos talán leghíresebb versét, a Márciust. Gazdag formakultúrája, verseinek fogalmon túli sejtelmekkel játszó zeneisége, impresszionista-szimbolista vonásai a költőt az első Nyugat-nemzedék hagyományához kapcsolják. Mint műfordító is nagyon jelentős volt, világirodalmi halhatatlanokat ültetett át magyarra, s lefordította – kitűnően! - az Anyegint.

(erdei)

Semmiért egészen

A teljes neve Szabó Lőrinc József (Miskolc, 1900. március 31.Budapest, Józsefváros, 1957. október 3.) volt a Kossuth-díjas költőnek, műfordítónak, a modern magyar líra nagy alakjának. Ősei kálvinista papok és tanítók voltak. A család Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől nemességet kapott „gáborjáni” előnévvel. Iskoláit Balassagyarmaton, Debrecenben és Budapesten  végezte.

Legendássá vált az a verse (a versben a kis eset), hogy Debrecenben – egy diákgyermek álmodozó szemével - Óriásnak olvasta az órást a mester műhelyének ajtaján. Nagy szellemi-lelki utat tett meg az ifjonti mestermásoló strófáktól a mélyfilozofikus versekig, meg az olyan nyomasztó-zsarnoki szerelmes költeményekig, mint a Semmiért egészen, amit az ő előadásában is ismerhetünk – egy régi rádiófelvételnek köszönhetően.

Miben is hihetnék másban, mint az anyagban? – ez volt a világnézete, legalábbis egy időben. Sokszor irtózatos magánynak élte meg az életet, kortársait, „barátait” nemigen tudta elviselni. A Semmiért egészen az olyan igazságtalan-hímsovén szerelmi versek közé tartozik, mint Adytól az Elbocsátó szép üzenet. 

(erdei)

Nincs nagyobb nála

Egy költői művet nem tesz naggyá csupán a nyelv ügyes használata, a ficánkoló képi fantázia, még a mély gondolatok sem. Ha nincs benne az alkotói „megszenvedettség”, lehet bármilyen bravúros nyelvi „alkotmány”, üresen kong. József Attilánál sohasem hiányzott a megszenvedettség, egyáltalán: a szenvedés.

Radnóti Miklós felesége, Gyarmati Fanni halálára

Radnóti Miklós: Levél a hitveshez

 

Szomorú játékosság

A gyermeki játékosság  a nyugatosoknál gyakran ötvöződött a szomorúsággal, lásd Kosztolányitól A szegény kisgyermek panaszait. E körbe vonható Babits Mihálynak az Egy szomorú dal című verse is.

A költőnek ez volt a teljes neve: Babits Mihály László Ákos. Szekszárdon született 1883. november 26-án, s Budapesten (Krisztinavárosban) halt meg 1941. augusztus 4-én. Író, irodalomtörténész, műfordító is volt, a Nyugat főszerkesztője, az első Nyugat-nemzedék meghatározó tagja.

A lírájára amúgy is jellemző pesszimizmusát tovább fokozta, hogy gégerákban szenvedett. Szabó Dezső szemére vetette, hogy nem lehet igazi, hiteles az a szomorúság, amit egy ennyire zenei versben fejeznek ki.

Van egyfajta reneszánsza Babits-nak, legvérmesebb rajongói nagyobb költőnek tartják Adynál. 

Egy kardéllel írt vers

Sokan Csokonait tartják az első európai rangú magyar költőnek. Szerintem már Balassi Bálint is az volt. (Meg persze Janus Pannonius is, de hát ő nem magyarul írt, hanem latinul.)

Felejtsük el, hogy a Katonaének kötelező vers volt, tekintsük csak a szöveget magát, s tekintsünk vissza a középkorba, amikor a magyarnak az volt a küldetése, hogy az oszmán hatalomtól megvédje a keresztény Európát. S képzeljük bele magunkat a végvári vitézek életébe! Ezt mutatja meg nekünk ez a kitűnő katona, nagyműveltségű, zseniális költő.   

Olvassuk ezt a verset gyönyörködve, ízlelgetve a nyelvi-lírai ínyencségeket. Aki kicsit is ismeri a régi magyar irodalmat, tudja: voltak, akik régiesebben írtak még száz-kétszáz év múlva is, mint Balassi. Nem beszélve a szellemiségről.

Juhász Gyula: Adyra gondolok

 

Óriási veszteség volt Juhász Gyula számára is, amikor fiatalon, 42 évesen meghalt Ady Endre, a barát, az irodalmi vezér. Talán a gondviselés műve volt, hogy nem kellett megérnie Trianont. Adyra gondolok címmel 125 olyan verset tettek közé kötetben, amely - íme - Juhász Gyula verséről vette címét. 

Jó nekünk a régi Himnusz

Himnusz kézirat

Egy anekdota szerint a szocializmus idején Rákosi Mátyás pártfőtitkár megbízta Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt egy másik, „szocialista” himnusz megalkotásával, amely szerinte - a címerhez hasonlóan - változtatásra szorul. Kodály válasza ez volt: „Minek új? Jó nekünk a régi himnusz.” Ezzel ez lekerült a napirendről.

A pesti folklór szerint Kodály még ezt sem átallotta mondogatni: „száradjon le a keze annak, aki hozzá mer nyúlni a Himnuszhoz”.

Oldalak