Versek

Nyolcvan éves lenne Hervay Gizella

Hervay Gizella

Ötven sem volt, amikor megvált az élettől. A halála előtti években nagyon gyakran és sok helyre publikált, többnyire drámai hangvételű verseket. Szomorúakat, tragikus atmoszférájúakat, valamiféle görögös női sorsdráma mutatkozott ezekben. Érdekes, erdélyi létére Makón született 1934 októberében. Tehát az idén ősszel 80 éves lenne a lírikus, aki újságíró is volt. Budapesten halt meg, de Bukarestben van eltemetve, egy hant alá öngyilkos férjével, Szilágyi Domokossal és fiukkal, Attilával, aki a bukaresti földrengésben halt meg 1977-ben. Azt mondják, van olyan fájdalom, amit nem tisztességes túlélni. Nem élte túl ő sem, idegei felmondták a szolgálatot, s mint férje, költőtársa, egykori szerelme, ő is önkezével vetett véget életének. 

Hatvan éves lenne Sziveri János

Sziveri János

Harmincöt éves volt, amikor Budapesten meghalt hosszan tartó, súlyos (valószínűleg pszichoszomatikus) betegségben. Muzslyán született 1954-ben. Muzslya falu ma Nagybecskerek városrésze, egyik kerülete, polgármestere magyar. A Közép-Bánság legnagyobb magyar közössége él itt. Sziveri János a Szervó Mihály Általános Iskolába járt. Középiskolai tanulmányait Mostarban és Nagybecskereken végezte, majd az újvidéki egyetem magyar nyelv és irodalom szakán tanult. 1980-tól három évig szerkesztője volt az Új Symphosion című folyóiratnak.

Nemes volt, Nagy és Ágnes

Neme Nagy Ágnes

Keveset beszélünk a kitűnő költőről és esszéistáról, akit Babits Mihály nagy tehetségnek tartott, s aki 1983-ban Kossuth-díjat kapott. Remek műfordító is volt. A Nyugat szellemi hagyományait kívánta folytatni az általa (is) szerkesztett Újhold folyóirat. Életműve terjedelmét és köteteinek számát tekintve keveset publikált. Sokan vélik úgy, hogy az Ehnáton jegyzeteiből című versciklusa a fő műve.

Nagy Lászlóra emlékeznek a költő szülőházánál szombaton

Veszprém, 2014. július 18., péntek (MTI) - Nagy László emlékeznek szombaton a költő iszkázi szülőházában versbarátok, irodalmárok, a rendezvény díszvendége Szöllősi Zoltán költő lesz - mondta el az MTI-nek a Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány elnöke.

 

A növényvilág költészete

Palocsay Zsigmond

Évtizedekkel ezelőtt kerültek kezembe Palocsay Zsigmond kötetei. Nem volt akkor (a hatvanas-hetvenes években) egyszerű erdélyi költőként Magyarországon elhíresülni. Minden versrajongónak vannak kismester-kedvencei, én nagyon szerettem – mások mellett – Palocsay Zsigmond líráját. Talán azért, mert póztalan és Dsida Jenő-i szerénységet mutat, nem nyakkendős líra, nem kívánkozott piedesztálra, nem vágyott arra, hogy agyonszavalják versmondó-versenyeken. 

Bölcs, tiszta líra

Hajnal Anna

Természetesen a neve tetszett meg először, aztán az ilyesféle képei, hogy „elégettettem nagy fagyokban”. Az is megragadott, hogy nem Babits vagy Kosztolányi voltak rá legnagyobb hatással (lévén a Nyugat harmadik nemzedékének tagja és Baumgarten-jutalomban részesített lírikus), hanem Horatius és Berzsenyi Dániel. Az időközben Ausztriához „szakadt”, nagyon falunevű faluban, Gyepüfüzesen született 1907-ben. (A másfél ezres lélekszámú burgenlandi község - ahol magyar a polgármester - a felsőőri járásban található, németül Kohfidisch-nek hívják. Ez csak, mint érdekesség…)

Arany János és a legendás barátság

Arany János

Nagyszalontán született 1817. március 2-án a vagyontalan család tizedik gyermekeként. (Kilenc testvére közül csak a legidősebb, Sára maradt életben.) Hatvanöt évesen halt meg Budapesten 1882. október 22-én a magyarság egyik legtiszteltebb, legszeretettebb lírai és elbeszélő költője. Mint epikust ismerjük inkább, Toldija és ugyancsak zseniális balladái halhatatlanná tették. A Magyar Tudományos Akadémia tagja s egy időben főtitkára volt. Magyarra fordította Aristophanes összes műveit valamint Shakespeare három darabját: János király, Szentivánéji álom, Hamlet. Mint alanyi költő nagyon szemérmes, tartózkodó volt, ebből örvendetes módon ki tudta billenteni Petőfi Sándor, minden idők legnagyobb magyar költője. Legendás volt ez a barátság – mint ilyen a leghíresebb a magyar irodalomban -, kettejük kapcsolatát-levelezését, egymáshoz szóló költeményeiket tanulmányozni egyszerre jelent művelődést és gyönyörködést.

(es)

Szép Ernő magyarsága

Szép Ernő

Szép Ernő 130 évvel ezelőtt, 1884. június 30-án született Huszton, s 1953. október 2-án halt meg Budapesten. Költő, író, újságíró, színpadi szerző, elbeszélő volt, nevét drámaírói díj (is) viseli. Meghatározó hajdú-bihari kapcsolatai voltak: Hajdúszoboszlón eszmélkedett, középiskoláit részben (1896-99) Debrecenben végezte. Riportkönyvet írt a Hortobágyról, s a Patika című drámájának kisvárosi világához az egykori Püspökladány adta a mintát. Nagyon sajnálkozott azon, amikor Debrecen régi, becsült értékeinek eltűnését érzékelte. Ebben egyik nagyon rá jellemző mondat: „Jól esik a szívemet fájtatni Debreczenben. Ne bántsatok.”

Csak azért is Petőfi

Kép Petőfiről

Voltak emberek, akik azt mondták: Petőfi Sándor túl egyszerű, nem gondolati, olyan, mintha népdalokat olvasna az ember. Szóval a modern ember szemével nézve már nem korszerű, nem elég intellektuális, nem elég bonyolult.

Személyes emlékek Ratkó Józsefről

Nagyra becsült kollégám, Erdei Sándor emlékezett meg Ratkó Józsefről a Hét verse rovatban. Írása rég elfeledett emlékeket emelt ki tudatalattimból. A következőkben erről olvashatnak.

Oldalak