Vörösmarty a hazai irodalom, a romantikus költészet egyik legnagyobb alakja, az 1836-os Szózat írója. Műveiben történelmi,- illetve kitalált mítoszok elevenednek meg – előbbire a legnagyobb példa a Zalán futása, utóbbira pedig a Csongor és Tünde.
Jelenleg Hajdúszoboszlón élő költő, író, tanár. Tizenéves korában kezdett az irodalommal foglalkozni és mára többek között Irodalmi Rádió-, Magyar Történelmi Társulat,- és Magyar Irodalomtörténeti Társaság tag.
Hajdúnánási születésű költő, újságíró és tanár volt. Avantgárd stílusú, az újrealista, tárgyias lírához közeledett volna, de a vidéki élet és a származása miatti megpróbáltatások egy időre kisodorták az irodalmi életből.
A magyar költészet napja alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. Debrecenben a Kossuth téren szerveztek vershallgatási és verselési lehetőséget minden érdeklődő számára. A megemlékezésbe belerondítottak a közterület-felügyelők. Két férfi és egy nő a téren, a Csapó utca felé haladva, minden oszlopról levakarták a kiragasztott verseket.
Debreceni születésű költő, író, szerkesztő és pedagógus. Publikált többek között a Kritika, Beszélő, Jelenkor, Holmi, Múlt és Jövő és Dokk.hu folyóiratokban.
Hat éve, április 5-én halt meg a tehetséges költő, Rusz Sándor.Gyermekkorától érdekelte a költészet, első verseit 1988-ban írta, de komolyabban 1996-tól foglalkozott vele.
A Kelet Népe folyóiratot három fiatal, paraszti származású, Bihar megyeinépi író, Barsi Dénes, Sinka István és Szabó Pál alapította 1935 szeptemberében. Kevesen tudják, hogy Cserhát József a folyóirat társszerzője volt egy időben.
Ahogyan a szobrász önti a gipszet a halhatatlan arcra, azonkép öntjük mi céhesek- mívesek szavunknak anyagát és várunk, várunk, míg a kíntól kővé nem mered.