Művelődés

Kényeztet a mogyoró, kényeztetik a görényt…

Amikor a kutya nem kényezteti a gazdáját

Van, akit tenyerén hord a szűkebb (és tágabb) környezete, s bizony, akad, akit nem… Akár így, akár úgy, az ügyeletes nyelvszürkítők – ne kelljen bajlódniuk a megfelelő szó kiválasztásával… – egyetlen szóval intézik el a dédelgetést, a komfortosságot vagy éppen ennek tagadását: a kényeztet igével.

Cuki olvasmányok, jópofi figurák

Cuki is meg édibédi is

A nyelvhasználatát tekintve újra gyermekkorát éli – képletesen: gyermekcipőben jár – a felnőttvilág. Lépten-nyomon találkozunk gyermeknyelvi szavakkal az életkorban előrehaladottak beszédében-írásában, nemegyszer a médiában is. E nyelvi infantilizmus egyik esete az -i melléknévképző becéző, kicsinyítő alkalmazása.

Dönthetünk a „döntő” ellen

Döntően mindketten eldőlnek

Pontos a használata a döntő melléknevünknek, ha döntő csatáról, mérkőzésről (valaminek a kimenetelét eldöntő küzdelemről, a győzelemért vívott ütközetről, a sportban az elsőségért játszott összecsapásról), illetve döntő pillanatról (sorsdöntő momentumról) beszélünk.

Eredeti falfestmények a volt megyei könyvtár épületében

Egy képrészlet  Fotó: Miskolczi János

Az 1800-as évek végén a virágzó kereskedelemmel rendelkező Debrecenben a Kereskedő Társulat először a kereskedelmi szakiskola fenntartását, majd azzal együtt a Kereskedelmi Akadémia épületének megépítését határozta el.

Csaj lett a lányból, pasi a legényből

Csajozna a pasi a nője előtt

„Te tudod mi az a 20 mondat amit egy pasi sose mondjon egy csajnak?” Hemzseg a helyesírási,  nyelvhelyességi hibáktól e médiamondat: két helyütt hiányzik a vessző, az ami helyett stílusosabb az amely (a vonatkozó névmás előtt főnév áll), s e két ködszürke divatszó, a pasi és a csaj helyett tartalmasabb, pontosabb szavakat várnánk.

Ma is hat Trianon

A csonkává tett ország

Kilencvennyolc évvel a trianoni diktátum aláírása után is hatnak annak következményei. Magyarország megmagyarázhatatlan nagyságrendű büntetése nem volt elég, a környező országok, főleg Románia és Szlovákia (régebben Csehszlovákia) a mai napig többet akar.

Gázos különírás

Gáz ez a szerelő

Anyanyelvünk védője gyakran tapasztalja: a médiában és a mindennapok nyelvhasználatában egyaránt számos helyesírási hiba forrása az, hogy a közlő – feledékenységből, sietségből, tudáshiányból – nem fordít kellő gondot szövege értelmezésére. Arra nem gondol a nyelvhasználó, hogy efféle helyesírási bakikkal akár sértegetni is lehet. E hibák gyakran az egybe-, illetve különírás szabályait szegik meg.

Bréking nyúz

Egy igazi "bréking" pillanat

Bréking! Bréking! Bréking! – brekegi fülünkbe nap mint nap a szenzációvadász sajtó. S a breaking szó e fonetikus változatának műfaji fedezetével, vagy inkább fedezéke mögött, rendkívülinek, egyszersmind nagy hírértékűnek kevéssé – gyakran pedig a legkevésbé sem – számító információkat közöl.

Fantasztikus, hogy folyton fantáziálunk

Fantasztikus négyes - ők valóban fantasztikusak

Anyanyelvhasználatunkban évek, sőt évtizedek óta szívósan élnek tartalmatlanná kopott, szürke kifejezések, rég elcsépelt, de újra meg újra divatozó szavak. Az egyik túlélő a fantasztikus melléknév.

Szüntelenül „szerelmes” a média

Velence - a szerelmesek városa

 „Micsoda lélek lobog tebenned, / micsoda szerelem, az áldott? / Vettem neked, mert szeretlek nagyon, / nézd, egy csokor szenvedést, virágot” – írja gyönyörű ifjúkori szerelmi dalában Juhász Ferenc, a 20–21. század egyik legnagyobb magyar költője.

Oldalak