Két félidő szenvedés

Fájdalom az arcon  Fotó: DVSC Kézilabda

Ezúttal nem csupán az őrjítő csend, de a teljesítmény is pokolivá változtatta a DVSC Schaeffler kéziseinek estéjét. A gyönge bajnoki formában játszó Köstner Vilmos-tanítványok talán rémálmukban sem gondolták volna, hogy ennyire nehéz lesz a kezdés…és a befejezés, amelynek eredménye a Vácon maradt két bajnoki pont.

A két vezér ezúttal még ellenfélként, de nem ellenségként nézett farkasszemet egymással. A tudással felvértezett öreg harcos, Köstner-mester és a Vasutas-utód Szilágyi Zoltán. A Lokinak azonban az Alba elleni kupaderbin újabb belső alapjátékosa esett el, így Kovács Anna nem lehetett a pályán. Mondani sem kell, hiánya már e legelső pillanattól szembetűnővé vált. A kezdet rögtön térdre kényszerítette a piros-fehéreket, hiszen a vendéglátók valóságos sortűzzel támadtak a megilletődött hajdúsági védelemre. Ha a szükség úgy hozta, Kácsor Grétáék kintről eresztettek el egy átlövés-bombát, vagy Hámori Konszuélával az élen épp betörtek a váci lányok, de a beállókat sem hagyták tétlenül. Az első tíz percben nyolcgólos hátrányba kerültek Bordás Rékáék, a Vácnak szinte minden percre kijutott egy találat. A DVSC dolgát ráadásul a túloldalon mutatott kapusteljesítmény is akadályozta. A legszemléletesebben a közvetítő úriember szavaival fejezhetőek ki a 19-13-al záruló első játékrészben látottak. A kommentátor ugyanis megjegyezte egy könnyed betörés során: a váciak bekorzóznak a debreceni kapuig, mintha csak a Balaton partján sétálnának.

A második felvonásban Hornyák Dóráék némileg rendezték a sorokat. A figyelem az első harminc perchez képest javult, ám így is csupán zárkózásra futotta. A sérüléséből immár bajnoki találkozón is visszatért argentin átlövő, Elke Karsten egymás után többször próbálta ostromolni a váci falat, de érdemben ő sem tudott hozzájárulni ahhoz, hogy összeálljon a Loki. A félidő derekán Köstner Vilmosnak a játékvezetők iránt táplált indulatai is előtörtek – nem minden megalapozottság nélkül. Így a cívisvárosi kispad is kiharcolt magának egy kétperces kiállítást. A védelem a némi rendeződés ellenére sem tudta megakadályozni a lendületes váciakat. Jeca Despotovic távolról próbálta másolni a saját térfelén látottakat, de a sánc rendre útját állta lövéseinek. A debreceni kapuból Csapó Kyra tartotta valamelyest társaiban a lelket, de Vámos Petráékon úgy tűnt, végzetessé válik a megilletődöttség, amelyet a siralmas játék okozott. Az ifjú irányító kulcspillanatban – tőle kifejezetten szokatlanul – még ziccert is hibázott. Csapó Kyra mellé Hornyák Dóra állhatott oda a nem túl dicsőséges, keserédes „dicsőségdobogóra”, hiszen edzőjük is kettejük munkáját találta mindössze érdemesnek, hogy kiemelje. Hornyák egyébként 12 találattal (7 hetes) zárta a 32-28 arányban elvesztett meccset.

Bár számítani lehetett rá, hogy nem lesz könnyű dolga a Vasutasnak, de a rémálomszerű kezdés végzetes csapásként sújtott a remegő lábakkal érkező lányokra. A hét ráadásul még a szerdai meccsnappal sem ért véget, hiszen vasárnap a ragyogó szezonnal büszkélkedő Mosonmagyaróvár otthonába látogatnak Vantara-Kelemen Éváék. A nehéz küldetés adott. Lehet javítani!?

Barna Marci

 

 

Új hozzászólás

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.