Az utóbbi hónapok megállíthatatlan menekülthulláma előrevetítette a terrorizmus veszélyének növekedését.
A fél Európán keresztülhömpölygő, ellenőrizetlen tömeg soraiban a lebukás legkisebb veszélye nélkül juthattak a célországba a különböző szélsőséges szervezetek tagjai, harcosai. Nemzetbiztonsági szakértők jó időben figyelmeztették kormányaikat a növekvő terrorista veszélyre. Úgy látszik, az illetékesek a meghallgatáson kívül kevés megelőző intézkedésre szánták el magukat. Szomorú következménye a november 13-án Párizsban, több helyszínen elkövetett terrorcselekmény, amelynek több mint százharminc áldozatát gyászolják.
A merényleteket az Iszlám Állam vállalta magára. Közleményükben indokként a francia légierő szíriai bombázásainak megtorlását jelölték meg. A mészárlás a frissen a francia fővárosba érkezett iszlamisták és az évek óta helyben lakó „alvó” ügynökök közös akciója volt.
Az öldöklés nemzetközi felháborodást váltott ki. Politikusok, szervezetek és magánemberek egyformán elítélték a barbár tetteket, együttérzésükről biztosították a hozzátartozókat és a franciákat. Az elkövetés helyszínein ezernyi mécsest gyújtottak, virággal emlékeztek az áldozatok emléke előtt, tiltakoztak az erőszak ellen. Az emberek világszerte hasonlóképpen cselekedtek. Számtalan ország gyásznapot tartott, megszámlálhatatlan helyen tartottak megemlékezéseket, gyújtottak gyertyát az elhunytak emlékének. Franciaországgal az együttérzés különleges formáival is kifejezték szolidaritásukat. A világon több ismert épületet a francia trikolór színeivel világították meg. A Facebookon sokan saját fényképüket a francia lobogó kék-fehér-piros színére cserélték, így jelezve együttérzésüket és tiltakozva a modern kori barbarizmus ellen. A párizsi merényletek kapcsán példátlan összefogás bontakozott ki. Az aljas cselekedetek egységbe forrasztották a világot (vagy annak egy részét – a szerk. megjegyzése)
Ám a világ igazságtalan is. Hajlamos elfeledkezni korábbi cselekményekről, együtt érző reakcióik pedig attól függnek, mely országokban követték el a terrortámadásokat, vagy az áldozatok mely nemzethez tartoznak. Október 31-én szintén merénylet áldozata lett 224 orosz állampolgár. A Sam-es-Sejkből felszállt, Szentpétervárra tartó Airbus 321-es gép a Sínai-félsziget felett felrobbant és lezuhant. A katasztrófa utáni néhány napban a szakértők még műszaki hibára gyanakodtak, de a húsz kilométeres körzetben szétszóródott roncsok alaposabb vizsgálata során merényletre utaló nyomokat találtak. Mostanra azt is tudni, hogy a gép fedélzetére felcsempészett italosdobozba rejtett pokolgép oltotta ki az Airbus utasainak életét. A merénylet kapcsán is akadtak együtt érző reakciók, de Oroszországot leszámítva, sehol nem emlékeztek az áldozatokra nemzeti gyásznap keretében, nem világították meg a Föld leghíresebb épületeit az orosz zászló színeivel, a Facebookon sem cserélte le senki képét az orosz színekre. Annak ellenére volt lanyha a részvétnyilvánítás, hogy a merényletben sokkal többen lelték halálukat, mint a párizsi vérengzésben.
Időben már kissé eltávolodva a tragikus eseményektől, érzelmileg lehiggadva kimondhatjuk: ha minden kioltott emberi élet egyenértékű részvétet, együttérzést, tiltakozást fog kiváltani, akkor válhat egységessé a világ a terrorizmus, a szélsőséges szervezetek ellen.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás