A DEAC kosarasai Kecskeméten búcsúztatták az óévet, s két győztes rangadó után szerda este elvéreztek. Az új esztendőben az ideinél sikeresebb folytatásban bízhatunk.
Miután a Loki kézilabdázó hölgyei Siófokon drámai mérkőzésen maradtak alul, Debrecen számára még élt a halvány remény, hogy a város csapatai közül lesz, amely győzelemmel tér haza. Kovács Adrián alakulata, mondhatni, kellemetlenül kaotikus és felemás őszi idényen van túl és nem csak a koronavírus okozta bizonytalan helyzet miatt. A hírös városba győzelmi reményekkel látogatott a felsőházat egyelőre csak megcélzó Debreceni Egyetem. Ám az első játékrész bíztató eredménye után hibákkal teletűzdelve folytatódott a mérkőzés. Már-már debreceni szokássá vált, hogy a védelem a hajrában kezd igazán acélossá válni és kizárólag labdáratörő emberfogást alkalmazni, de az agresszív ellenállás sem mindig bizonyul hatékonynak. Ezúttal Djordje Drenovac szokatlanul álmos produkciója nyomta rá leginkább bélyegét a fekete-fehér teljesítményre. A szerb rendre a legtöbb pontot szerző játékosok sorába lép elő a találkozókon, most mégis csak a hajrá utolsó pillanatiban kapott erőre és rohamozta a hazai palánkot. Persze, érthető, hogy van ilyen estéje is, még a legintenzívebb húzóembereknek is, és könnyebb is lenne elmenni a hibák mellett, ha az elmúlt hónapok eredményei az előzetesen elvárt dobogóközeli pozícióba repítették volna a Debreceni Egyetemet. A csapatkapitány, Polyák László ezzel szemben valódi „titkos fegyverként” vezette a hajdúságiakat fordulóról fordulóra, hiszen pályára lépését követően hárompontosokkal, pontos passzokkal és eredményes védőmunkával hálálta meg a bizalmat. Nyilvánvaló, hogy a DEAC hektikussága mégsem egyetlen emberen múlik. Ostorozni senkit sem kell, dicsérni úgyszintén felesleges, lévén szó csapatról és együttes sikerről vagy kudarcról. Ha a csapat szervezetten mozog a pályán és a labdatáncoltatás lezárásaképp ülnek a kísérletek, akkor a gyengébb estét kifogó tagok is lelkesebben indulnak harcba cseréjüket követően. Ellenben, amikor szétszórtak a fiúk, a figyelem szakadozik, akkor aztán senki sem tudja megrázni a többieket. Bőségesen láttunk példát 2020-ban mindkét szélsőségre, de a csapattal ellentétben a helyzet nem ennyire fekete-fehér. A Körmend elleni, hazai vereség során Somogyi Ádámék dupla hosszabbításra kényszerítették a magyar kosárlabdázás fellegvárából érkezőket, és csupán a végjátékban mutatott, határokat feszegető teherbíráson múlt, hogy nem sikerült itthon tartani a kettő pontot. Másrészt olyan győzelmek is akadtak, például Zalaegerszegen, amikor egyik fél sem produkált kiemelkedőt, a sors mégis a DEAC javára ítélte a diadalt. Nem is kell tehát messzire tekinteni, hogy megnézzük, milyen hektikus is volt a debreceni kosárlabda 2020/21-es idényének első fele.
Az év természetesen valamennyiünk számára rengeteg kihívást rejtett. Teljes mértékben helytálló az a gondolat, miszerint a szurkolók hiánya is erősen megpecsételhet egy-egy meccset. Éppen ezért bízhatunk abban, hogy 2021-ben helyreáll majd a rend pályán és játéktéren kívül is. Bizakodjunk!
Sikeres, boldog új esztendőt!
Barna Marci
Új hozzászólás